A távközlés és az internet története

Az internet egyben hardver is. A hardver a megfogható, tapintható alkatrészeket jelenti. Ide tartoznak a felhasználók számítógépei, a mobiltelefonok, a szerver (azaz kiszolgáló) gépek, az útvonalválasztó berendezések (router), a gépeket hálózatba kötő adatátviteli kapcsoló pontok (switch), a jelátalakító berendezések (modem), az összes vezeték (UTP kábelek, telefonvezetékek, üvegszálas kábelek), és ide tartoznak az adatokat átsugárzó szerkezetek is (műhold, rádiótorony). Tehát ezek mind együtt alkotják az internetet.

Az interneten számodra a megjelenő tartalom a fontos. Hiába lennének gépek, ha rajtuk nem lenne semmi, amit meg lehetne nézni. Az interneten látható, nem megfogható, elektronikus tartalmat, amit nézegetünk a képernyőn, azt szoftvernek hívjuk. A szoftver egy összefogaló név, ide tartozik minden weblap, a weblapokon látható képek, videók, hallgatható zenék, letölthető programok, applikációk.

weboldal = weblap = honlap

A weboldalak megtekintéséhez egy böngészőprogramra van szükség. Böngészés = keresés, nézelődés, válogatás. A legnépszerűbb böngészőprogramok:

Google Chrome
Mozilla Firefox
Opera
Safari
Microsoft Edge (sokáig Internet Explorer volt a neve)

A böngésző segítségével kapcsolódunk az internetre. A böngésző megjeleníti a felhasználó által beállított kezdőlapot. Ez a kezdőlap bármelyik weboldal lehet. Az egyik leghasznosabb kezdőlap a Google keresője. Ennek segítségével rákereshetünk arra, amire kíváncsiak vagyunk. A keresési eredmények közül bármelyikre kattinthatunk, és minden esetben egy konkrét weboldal jelenik meg. A weboldalak felületén tehát szövegek, képek, videók, animációk, táblázatok, űrlapok, nyomógombok, listák, stb. jelenhetnek meg. Ha egyik weboldalról szeretnénk átugrani egy másikra, akkor keresnünk kell az oldalon egy linket, és rákattintani. A link általában egy színes, aláhúzott szöveg. A link neve hosszabban hyperlink vagy hypertext. Ma már szinte minden weblapon van egy vagy több link. Sőt, a képek, nyomógombok, animációk, stb. is linkelhetők. Tehát ezekre kattintva is átugorhatunk más weblapokra. Ezekkel a linkekkel ugrálva elvileg akár a világ összes weblapját megnézhetnénk, de annyi van, hogy soha nem érnénk a végére. A linkek segítségével minden weblap mindenhonnan elérhetővé vált. Tehát ez is egy világméretű rendszer. A weblapok rendszere.

A weblapok a szerver számítógépeken találhatóak. A szerverek bennünket, az ügyfeleket szolgálnak ki. Amikor megnézünk egy weblapot, akkor az a weblap a szerver gépről átküldve töltődik be a mi számítógépünkre, és a böngészőben láthatjuk. A weblapok HTML típusú fájlok. Úgy is mondjuk, hogy HTML dokumentumok. A weblapokon látható, hallható képek, videók, animációk, zenék, és a letölthető egyéb dolgok is fájlok. Ezek a fájlok is a szerver gépek háttértárain vannak, és innen töltődnek be a mi gépeinkre nagy gyorsasággal.

A weblapok tehát egymással linkeken keresztül összekapcsolódnak egy világméretű rendszerben. A világunk összes weblapja alkotja tehát az internet tartalmát. Ebben a rendszerben vannak a weblapokhoz tartozó, látható, hallható, letölthető egyéb fájlok is. Ezt a világméretű rendszert, azaz az összekapcsolódó HTML dokumentumokat WWW-nek, azaz WORLD WIDE WEB-nek hívjuk. WWW = világméretű pókháló, azaz világméretű weblaphálózat.

El kell különítenünk tehát a két fogalmat: Internet és World Wide Web. Az egyik a hardver, a másik a szoftver. Mégis a kettő csak együtt használható. Amikor kimondjuk azt a szót, hogy internet, akkor valójában mindkét dologra gondolunk egyszerre!

Mit kell tenni, ha internetet szeretnénk otthonra?

Keresni kell egy internet szolgálató céget, és tájékozódni a szolgáltatásról, annak áráról, az elérhetőségekről, aztán személyesen egy üzletben, vagy telefonon, vagy egy weblapról meg kell rendelni a szolgáltatást. A szerződés megkötése után a cég munkatársai kijönnek az otthonunkba, és telepítik a router nevű berendezést, majd elindítják a szolgáltatást. Ehhez egy vezetékes telefonvonal szükséges általában. Az internet szolgáltatás mellé már rendelhető telefon, és TV előfizetés is.
Vehetünk mobilinternet szolgáltatást is. Ebben az esetben nem kell vezetékes telefon. A cég munkatársa egy olyan routert hoz, ami egy SIM kártya segítségével vezeték nélkül, rádióhullámokkal kapcsolódik az internetre. Vehetünk egy mobil stick-et is SIM kártyával. Ez az eszköz egy pendrive-ra hasonlít, és a laptopok, notebook-ok USB portjába dugjuk be.

Vásárolhatunk mobilinternetet a telefonunkra, táblagépünkre is. Ehhez nem kell semmilyen külső eszköz, csak egy SIM kártya. Mobilnet vásárlása esetén az ár mindig attól függ, hogy mekkora adatcsomagot választunk. Ezt gigabájtban határozzák meg. A vezetékes internet szolgáltatás adatforgalma korlátlan. Az ára pedig attól függ, hogy mekkora a sávszélesség, azaz az internet adatátviteli sebessége hány megabit másodpercenként.

Ezt a sebességet mi is tudjuk mérni applikációval vagy az interneten, egy weboldalon. Külön mérhető a letöltés és a feltöltés sebessége. Ha egy négytagú családot veszünk példának, akkor legalább 40-60 megabit per másodperc sávszélesség szükséges. Ha a TV is az interneten keresztül veszi a jelet, akkor legalább 100 megabit per másodperc szükséges. Ez csak a letöltésre vonatkozik. A feltöltési sebesség mindig sokkal lassabb. Személyenként legalább 2 megabit per másodperces feltöltési sebesség szükséges.

Az internet először csak vezetékes telefonon közlekedett. A telefonvonalak régebben csak analóg jelet tudtak továbbítani, mert az emberi beszéd, a hanghullám, analóg típusú jel. Ezért szükség volt arra, hogy a számítógépek által kibocsátott digitális jelet analóggá alakítsák, majd amikor megérkezett célba, akkor pedig visszafelé. Ezt a feladatot a MODEM nevű berendezés végezte el.
Az analóg jel időben folytonos, és mindig két szélső érték között változik. Például a hőmérsékletet a hőmérőben egy folyadék szintje mutatja -50 foktól plusz 50 fokig. A hagyományos óra mutatói körbe járnak a számlapon 0 óra és éjfél között. Szívünk dobbanásait az EEG berendezés rajzolja le. A föld rengéseit hasonló berendezés tudja ábrázolni. Az emberi hang hulámrezgései is hasonlóak.

A digitális jel konkrétan két számjeggyel ábrázolható. A jel értéke csak 0 és 1 lehet. Ezek jól megkülönböztethetőek. A digitális jelnek van eleje, és vége, a jelsorozatot könnyen feloszthatjuk részekre. Sokkal egyértelműbb, mint az analóg jel. A földön minden informatikai eszköz csak ezt a digitális jelsorozatot tudja fogadni, feldolgozni, tárolni, küldeni.
Az internet ma már nem csak telefonvonalakon közlekedik. A mai technológia már egyre inkább digitális alapú, ezért nincs szükség a jel átalakítására. Így aztán gyorsabb kommunikáció lehetséges. Az internet fő vezetékeit, azaz a gerinchálózatot ma már optikai, azaz üvegszálas kábelek alkotják. Ezekben a digitális jelet fényimpulzusok továbbítják, ami pedig a leggyorsabb világunkban.

Bluetooth

Ez egy olyan vezeték nélküli rádiókapcsolat, melynek hatótávolsága rövid, átviteli sebessége pedig közepes. K

apcsolatot biztosít notebook-ok, tabletek, nyomtatók, mobiltelefonok, fülhallgatók és egyéb eszközök között. A Bluetooth elnevezés Dániából származik.
Hang, videó és egyéb fájlok átvitelére is használható. 1994-ben fejlesztette ki az Ericsson cég azért, hogy megszüntethessék a mobiltelefonok és egyéb eszközök közötti kábeles kapcsolatot.
Bárhol használható, ahol rendelkezésre áll legalább két olyan eszköz, mely Bluetooth-képes. Anélkül lehet például egy nyomtatóra adatot küldeni egy noteszgépről, hogy azok fizikai kapcsolatban lennének. A legelterjedtebb verzió a Bluetooth 4.2. Ennek hatótávolsága átlagosan eléri az 50 métert kültéren és a 10 métert beltéren.

WIFI

A WiFi a Bluetooth-nál fiatalabb. 2000-től széles körben elterjedt. Elsősorban vezetéknélküli LAN és WAN kapcsolatokhoz használják, mert a Bluetooth-nál jóval nagyobb adatátviteli sebességre képes. Irodákban, nyilvános helyeken (repülőtér, étterem, hotel, magánházak stb.) megvalósított vezeték nélküli helyi hálózat, aminek segítségével a látogatók saját számítógépükkel kapcsolódhatnak a világhálóra.
A wifi jelentése (külföldön Wi-Fi) sokak szerint a Wireless Fidelity kifejezés rövidítéséből ered, pedig valójában egy marketing cég találta ki a hifi szóból. Hivatalos elnevezése a WLAN, azaz Wireless Local Area Network (vezeték nélküli helyi hálózat).
Körülbelül 100 méter a hatótávolsága. Ezért szélesebb körben alkalmazzák a noteszgépgyártók, mint a Bluetooth-t. A Bluetooth inkább kisebb adatok rövid távú eljuttatására használatos. A wifi az egyes mobil eszközök kis magánhálózatát képes létrehozni. A WiFi komplett számítógépeket kapcsol egy vezetékmentes, helyi hálózatba, vagy akár az Internetre. Az otthoni routerek is WIFI kapcsolatot biztosítanak. A WIFI hatótávolsága nagyban függ a környezettől. Ha sok a beton vagy a fémfelület, akkor gyengébb a jel. A nyílt WIFI-re bárki csatlakozhat. Az otthoni WIFI-t ma már jelszóval, és titkosítással védik.
A wifit valójában kétféle tartományban használhatjuk, viszont mindegyiknek megvan a maga erőssége és gyengesége. Az egyik a 2.4 GHz-es wifi tartomány, ami már elég régóta köztünk van, ebből fakadóan rendkívül túl van telítve, így a legritkább esetben érhetjük el vele a legnagyobb internetsebességet. Ugyanis ezt a tartományt használja a vezeték nélküli telefon, a mikrohullámú sütő és még a Bluetooth technológia is, ami manapság rengeteg eszközben megtalálható.
Éppen ezért érdemesebb inkább azt az 5 GHz-es tartományt használni, ami direkt úgy lett kialakítva, hogy a lehető legstabilabb lehessen vele az internetkapcsolatunk és a 2.4 GHz-es wifi tartományhoz viszonyítva akár kétszer gyorsabb wifihez juthassunk. Ehhez viszont szükségünk van egy olyan eszközre, ami képes kezelni mindkét tartományt, így csak rajtunk múlik, hogy melyiket állítjuk be magunknak.

GSM

A nagy távolságra képes vezeték nélküli internet adótornyokon keresztül rádióhullámok segítségével közlekedik a levegőben. A rádiótornyok rendszerét GSM hálózatnak nevezzük, és 1991 óta működik. GSM = Global System for Mobile Communications, azaz világméretű mobilkommunikációs rendszer. Az itt használatos rádiótornyok akár 35 kilométeres távolságra is lehetnek a mobilodtól. A különböző mobilszolgáltatók rádiótornyai ma már mindenhol megtalálhatók az országok magaslati pontjain, ezzel behálózva a kontinenseket. A földrészek között pedig a műholdak közvetítik a jelet.

Az Internetnek nincs központi számítógépe, nincs egyetlen nagy központja sem. Helyette rengeteg kicsi központ van. A hálózat leginkább egy ország úthálózatához hasonló, ha valamely központ kiesik, az adatok más úton haladva jutnak célhoz. Technikailag ezt úgy valósítják meg, hogy az adatokat csomagokra bontják, az egyes csomagok egymásról független úton haladnak a cél felé. Az adattovábbításnak ezt a módját Internet Protokollnak nevezték el. A szabvány neve ma TCP/IP protokoll. Tehát az internet által összekapcsolt gépek kommunikációs nyelve a TCP/IP protokoll. Protokoll = szabályokra épülő, hivatalos eljárás. Az Internet működését protokollok (szabványok, szabályrendszerek) irányítják, amelyek folyamatosan fejlődnek, tökéletesednek.
Ahhoz, hogy két számítógép között kapcsolat jöjjön létre, szükséges valamilyen módon azokat egyedileg azonosítani. Az Interneten minden számítógép egy egyedi számot kap. Amikor két gép kommunikál egymással, ez alapján találnak el az adatok egyiktől a másikig. Ezt a számot IP címnek nevezik. Például: 121.122.123.124
Ez a szám olyan, mint amikor egy embert a személyi igazolványával azonosítunk. Minden számítógép, illetve eszköz, ami az internetre van kapcsolva, az ilyen egyedi azonosítót, azaz IP címet kap. IP = internet protokoll.

A felhasználó számára nehéz az IP címet megjegyezni, ezért a DNS rendszerben könnyebben megjegyezhető nevet kötnek az IP címhez. DNS = Domain Name System, azaz azonosító névrendszer. Tehát a szerver, kiszolgáló gépeknek nevet adnak.
A hu végződésű DNS neveket együttesen hu domainnek nevezik. Minden ország saját domainnel rendelkezik, amely két betűs (de, hu, ro, au, at stb.) kivéve az Egyesült Államokat, ahol a domainek a fenntartó jellegére utalnak (gov: államapparátus, edu: oktatás, mil: hadsereg, com: kereskedelmi szolgáltató, org vagy net: ingyenes szolgáltató).
Amikor egyik gépről egy másikra konkrét adatokat küldünk, az adatokat kezelő szoftverek az adatokat fix hosszúságú részekre feldarabolják és kiegészítő információkkal látják el:

Ki küldte kinek,
Milyen adatok vannak benne,
Az átküldött információnak ez hányadik részlete,
Ellenőrző adatok, stb.

Az így kapott csomagokat aztán az operációs rendszer juttatja el a hálózatba. A célállomáson az érkező csomagokat az operációs rendszer a kiegészítő információk alapján összerakja, és tartalmától függően a megfelelő szoftverhez továbbítja.

Az Internet nem egy konkrét hálózat, hanem alapvetően hálózatok hálózata. Ezek a hálózatok vagy konkrét állami intézmények tulajdonában vannak, vagy kereskedelmi cégek magánhálózatai. Ha két számítógép-hálózatot össze kívánunk kapcsolni, akkor azt egy olyan számítógéppel tehetjük meg, amely mindkét hálózatnak része, az ilyen gépeket átjárónak (gateway-nek) nevezik. Az átjáró tehát az egyik hálózaton érkező csomagot a másik hálózatba emeli át. Az átjárón futó program dönti el a csomag továbbításának irányát, ezt a folyamatot routolásnak, magát a routolást végző gépet pedig routernek nevezik. Router = útvonalválasztó berendezés.

Az internet rövid bemutatása, fogalmak

Az Internet főbb szolgáltatásai